állapot: fáradékony
zene: Esztinél maradt az empészrípléjöröm
idézet: Ne molesztálj!
Az ismerkedés
Tiszta szar itt a buli, menjünk valahova máshova. De hova? Zépé? Najó, akkor Zöld Pardon. Akkor hatos villamos, akkor most Blaha. Igen, itt is vagyunk. Hm, elég jó csajok mászkálnak errefelé. Ó, bazz, lerobbant a villamos. Akkor leszállunk, megetetem a rákjaim. Csjok, van tüzetek? Van? De jó, adtok is? Köszi! Merre mentek amúgy szórakozni? Ó, ti is? Mi is. Szeretitek a 30Y-t, vagy csak szórakozni jöttök le? Szeretitek, de jó! Jöttök velünk? Találkozunk még páran a villamosmegállóban, de szerintem simán szívesen látnak titeket is.
A placcon
Fiúk, lányok, engedjétek meg, hogy bemutassam Dórit és Lilit. Valahol a Király utca környékén szedtük őket össze, és gondoltam meghívom magunkhoz őket. Zavar valakit? Nem? Jó. (Én is így gondoltam.) Mennyi időnk van még? Háromnegyed óra? Zseniális. Mit isztok? Bor? Jó, arra a vendégeim vagytok.
Odabenn
Hozzámsimuló test, kalandozó kéz. Csodálatos alak. Kell ennél több? Bevállalós. Mit is mondott, hány éves? Ja, igen, 16. És nincs barátja. Vagy legalábbis tagadja. De akkor nagyon jól tagadja. Az a legjobb, hogy anyu ma nincs otthon, enyém a kéró. Nem azzal a szándékkal indultam el otthonról, hogy fölviszek majd valakit, de mostmár foglalkoztat a gondolat. Na, majd koncert után megkérdezem tőle. Hát ige. Dóri. Ő vonaglik itt előttem. De még hogy!? Óanyám. Tökéletes vonalak, kezdek beindulni. Le kéne smárolni. Le is fogom. Épp valami lassú szám megy. Ül és vár. Na én állok, és nem várok. Szóval hajrá. Megtörtént, ennyi volt. Elsőre.
A koncert után
Merre mentek haza? Aha, szóval Lili Budán lakik, Dóri pedig a 18-ik kerületben. Dóri, merre mész haza? Aha, szóval 54-essel. Akkor jössz velem? Én is arra megyek.
A buszon
Végig beszélgettük az utat. Leszállt központnál, kérdeztem merre tovább. Azt mondta, arra, amerre én. Mondtam, jó, gyere. És akkor elindultunk gyalog hozzánk. A lakásig már kéz a kézben. Nem tudtam, hogy mi legyen ebből, meddig engedjem a dolgokat történni. Rá biztam magam erre a lányra, akit alig pár órája ismerek.
Otthon
Beléptünk a lakásba. Dohánnyzol? Igen, akkor gyere, elszívunk egy cigit a konyhában. Kérsz egy pohár bort? Milyent? Fehér, vörös, rosé? Édes? Száraz? Oh, sangría! Van ílzlésed! Sajtot kérsz hozzá? Csak hogy megadjuk a módját.
Megittuk a bort, és egyszercsak aszobámban találtuk magunkat. Fogyott a ruha, és persze az erkölcs is. Már egyikünket sem érdekelt semmi, csak az, hogy minnél hamarabb egymáséi lehessünk.
Az ágyban
Lassú nyögések, két test, egymás alatt, fölött, mindenhol a másik. Ruha nélkül. Csak arra várva, hogy eljusson a kezdéshez. Ilyenkor már semmi nincs, ami megzavarhatná a két fiatalt. Csak ők ketten, tökéletes harmóniában. Simogatások, ölellések, csókok, lassan, elhúzva. Még visszatartják azt a pillanatot. Pedig mindketten óhajtják a másikat, mégis, gyermeteg módon húzzák az időt. Ami pedig lassan bár, de telik. Mindjárt éjfél. Kit érdekel. Fáradtak, de ehhez sosem elég fáradtak. És akkor lassan közelíteni kezd egymás felé kettejük csípője, és a lány felsikít. Még szűz volt. A fiú erről később részletesen megbizonyosodik. Nem gátolja őket semmi. Az érzelemmentes szex, a vad tusa, a harc a préda ésa vadász között. Semmi sem lehet zavaró tényező ilyenkor. Csak ők ketten, és senki más. És különös módon a lány élvezi, annak ellenére, hogy először csinálja. De ez nem is látszik rajta. Aztán vége. Első felvonás.
A fiú
A fiú még úgy gondolja, húzza egy kicsit. Kimegy a fürdőbe, megnedvesít egy puha törülközőt, letörli a lányt, és finoman ráilleszti a nyelvét. Nem kell sokáig foglalatoskodnia, a lány hangos, zokog a kíntól, de a fiú nem ereszti. Nem, annál keményebb fából faragták. A lány üvölt, de a fiú nem ereszti. Harapja, csókolja, és akkor egyszercsak abbahagyja. És a lány csak néz, és akkor elakad a lélegzete. Megérzi magában a fiú két ujját. Feszíti, üvöltene, de már arra sincs ereje. Aztán felsikolt, és élvez. Hosszan és fájdalmasan. A fiú erre föláll, ráfekszik, behatol, és kierőszakol (mert szó szerint kierőszakolja) a második orgazmusát is. És a lány könnyeivel küszködve élvez. Második felvonás.
Közjáték
A fiút hívja a természet, a lány addig lezuhanyzik. A fiú kimegy a konyhába, megiszik egy pohár bort, és belegondol abba, hogy mit is tett. És akkor halkan kinyílik a fürdőszoba ajtaj, és megjelenik ő. Dóri. Teljes 160 centijével, a gyönyör. Az esztétikum.
A lány
Dóri elindul a fiú felé. Átkarolja, megcsókolja. Nyelvét mélyen a másik szájába dugja, vadul. Harapja, karmolja a fiút. Aztán megál,, keze alkalandozik. Ismét az ágyban találják magukat, most azonban Dóri tevékenykedik csak. A fiú csöndes nyögésekkel fejezi ki egyetértését a lent alkalmazott módszer helyességével. Aztán felszisszen, a lány egy utolsót húz, és befejezi. Föláll, a fiú ölébe ül, és hagyja, hogy elmerüljön benne. Még egy utolsó menet, aztán egy pohár bor, és alvás. Harmadik felvonás.
Reggel
Elmúlt már tizenegy, és ők még mindig ketten alszanak. Egymáshoz tapadva. Aztán mindkettő egyszerre mozdul meg, fölébrednek, egymásra néznek, összemosolyognak. Nem érte őket csalódás. Csak a kérdés: Akkor ez most egy éjszaka volt, vagy több részletben? A választ egyikük sem tudja. Mindenesetre elérhetőséget cserélnek, a fiú kikíséri Dórit a buszmegállóba, és hazamegy. Innentől elválnak útjaik.
Maszturbáció
Dóri hazaért. Levetkőzött, és végig nézett magán. Bement a zuhany alá, és átélte az estét újra. Ujjai reszketve járták be testének minden körvonalát, és porcikái megfeszültek, amikor mutatóujja a lába közé tévedett. Elképzelte, amint a fiú ujjai matattak odalent, és nem mert zokogva élvezni, nehogy fölkeltse édesanyja érdeklődését. Negyedik felvonás.
Ötödik felvonás
Tartottuk a kapcsolatot, beszégettünk még. Komolyabb "járás" nehezen alakulhatott volna ki. Egyikünk sem akarta, hogy komolyra forduljon a dolog. Így volt jó mindketőnknek. Néha azért még találkoztunk, a "régi szép idők" emlékére.
Gondolom tiszta és világos, hogy a történetet kitaláltam, a benne szereplő egyes szám első személy kitalált, mit ahogy a történet is. Az esetleges félreértésekért nem vállalom a faszfej szerepét.
Egyébiránt meg: holnap iskolai évnyitó. Ugye már mindenki repesve várja, velem az élen. Lesz ugye új osztálytársunk is, Dia személyében, aki egy marha aranyos kiscsaj. Szóval szekálni nem ér, tudtommal kinőttünk abból a korból!
Hetedikén 30Y lesz Zöld Pardonban, a nyárzáró koncertem lesz ez. Legközelebb már csak november 6-án megyek majd, de akkor már Deep Purple-re.
Mindenkinek köszönöm ezt a nyarat, jól éreztem magam. Jövőre ugyanitt, ugyanekkor!
Szólásszabadság