állapot: boldog - fáradt
zene: Zagar - Taste of Snow
idézet: "Scheiße!"
A matek dolgozat, mint olyan nem volt nehéz, alkottam amennyit tudtam, a spanyol könnyű volt, a társadalomismeret meg elvetemült. Főleg a házi feladatok. Meg a fakt. Ohajj, kezdi kicsapni a biztosítékot nálam a dolog, eléggé érdekes, hogy nekem a tanárnő mennyit adott föl külön, és ebből meddig jutottak el. Nömprobléma!
Kérem, most szabad nevetni, bár úgy gondolom, nem kéne. Amióta ismét a napi igével kezdem a napjaim, egyre kiegyensúlyozottabb vagyok, és - boldog! Fáradt is vagyok, de teljesen másképp élem meg a fáradtságomat, mint azelőtt. Utoljára nyáron jutott eszembe így kezdeni a napot, és így szépen sorban törnek elő az emlékek, pláne ahogy találom meg a különféle képeket. De messze is vannak azok az emberek tőlem, azok a helyek. Most úgy visszamennék abba a campingbe, és jó alaposan kösüljárnám, hogy ezen a nyáron hol is tengettem egy darabig a napjaimat amíg Csillagponton voltam. Juhhéééj!! Visszamennék. Már csak az emberek miatt is. Most, azonnal. Már nézném is ki a vonatot, és mennék. De mondjuk lehet, hogy nem holnap, tekintve, hogy sztárjk (a mi értelmünkbe vett) lesz.
Strike! Jah, kérem, ez itt a sztrájk? Idejönne Dojcslandból egy derék fritz, és körberöhögne minket. A sztrájk az ott kezdődik, hogy Franciaország, vagy Németország. Mindkét bandánál napokig nem volt vasúti közlekedés, nem úgy, mint nálunk, hogy hat órán keresztül nem jár a síneken szinte semmi. Jó naplopást elvtársak!
Hamarosan elkezdem talán a jogosítvány megszerzéséhez vezető akadályok leverését. Csütörtökön támadjuk meg egy partizánakció keretében a PIK-et, ott majd az orromra kötik, hogy mi, merre és hány méter.
El fogom veszíteni, érzem. Főleg így most realáizálódott bennem, hogy soha nem volt az enyém, és ezek után még annyira sem lesz, mint ezelőtt. *lemondó sóhaj*
Szólásszabadság