állapot: torokfájós jókedv
zene: Zagar - Wings of love; Rock n' Roll goes to the girls
idézet: "Én ______________, a Leövey Klára Gimnázium legfrissebb teljes jogú diákja fogadom, hogy a büfében mindig a sor végére állok, korlátozott számban rendelkezésre álló hot-dogot nem veszek, a folyosón előre köszönve félreállok, ha nálam idősebbel találkozom. Ablakot, padot, szekrényt nem török, társaim semelyik testrészét nem ütöm. A cigarettát névből és látásból sem ismerem. A szervezőknek három méterről, a többieknek egyel kevesebbről hangosan köszönök. Szünetekben nem zajongok, nem rohanok be Gerséné tanárnő után az órára. Az órákról nem lógok, semmilyen indokkal sem, tanáraimat tisztelem, kortól függetlenül. Semelyik szervezőt nem kérdezem becenevének eredetéről, tudva, hogy unják elmondani. Nem felejtem el a tiszta játékot és a későbbiekben is alkalmazkodom a szabályokhoz. Észben tartom a vezetők születésnapjait, és méltóképpen köszöntöm őket. Reggelente a hívózenére ébredek, hogy ne felejtsem el a pusztamaróti három napot. Hiányolni fogom a gólyaállást, és a levélgyűjtést. Az ajtóban előre engedem felsőbb éves társaimat, és nem szemtelenkedek velük. Iskolai versenyeken gyakran indulok, hadd legyen rám büszke iskolám, tanárom, szülőm. Utolsó szavaim gólyaként a következők: ÉN _____________ ESKÜSZÖM, HOGY GÓLYA TOVÁBB NEM LESZEK!"
Igen, ez volt a teljes gólyaeskü, amit az idei kilencedikeseknek és hetedikeseknek utánam kellet mondani. A gólyabált, pedig nem minősíteném. Sem a végeredményt, sem a szervezettséget.
Most pediglen megyek, vásárolok valami reggelit a Sparban, aztán megvárom drága mamámékat, akik hoznak ebédet, meg ajándékot, mert kérem szépen, holnap leszek 17 éves. Und, utána ma még táncpróba is lesz. Precízen háromtól, bent a súléban. Olyan rég voltam ott.
Szólásszabadság