állapot: olyan
zene: Zagar - Rock n' Roll goes to the girls
idézet: "Szolnokon születtem, Szófiát szerettem"
1. ütem: Voltam szóbelizni, tudom, hogy megvan az érettségim, ez biztos. Maga a vizsga borzalmas volt, esküszöm, nagyon szar dolog az ilyen típusu vizsga, előtted ül bruttó öt ember, kettő közülük szarik a fejedre, ők az ÁFA, a nettó három meg pesztrál téged, vagy a kérdésekkel, vagy csak a tekintetével. És a vizsgabiztos kiejtése is furcsán hat ébredező iedentitásodra.
2. ütem: Hazarohantam, átöltöztem, hogy visszaérjek a versenyre. Még belefért a szemét levitele, aztán gyors 254-es, és már a suli flaszterén tapostam a faleveleket és az eldobált csikkeket. Találkoztam pár emberkével, kiderült, hogy a DÖK-ös beszélgetés miatt lent voltak sokan, a megjelent embereknél minimum hatszor többen. Értsd, egy ember jött le a beszélgetésre, aki nem leöveys, a maradék hat-hét meg külügyis volt. Enyhén szólva fölkefélték az agyamat!
3. ütem: Így írunk mi! Hangosan, nevetgélve. Mandival sikeresen helyeztük magunkat egymás mellé, így legalább volt aki szórakoztasson amíg írok. Az írásom egyelőre nem publikus. Ha kell valakinek, akkor szól, és via msn átküldöm. Megegyeztünk? Annyit előrebocsátok, hogy Szolnokról írtam!
4. ütem: Holnap megyek Városmajorba, ismerkedni a helyi közélettel,meg a diákok önkormányzatával. Hogy kivel és mi módon, az még vad szervezés alatt áll, de majd holnap kiderül. Ha minden kötél elszakadna, akkor egyedül megyek, és egyedül érzem magam jól.
Nah, akkor nagyot és cuppanóst!
Szólásszabadság